Pázmány Kártya igénylés

Pázmány Kártya igényléséhez kattintson a képre!

Pázmány kártya

Egyetemünk által bevezetett Pázmány Kártyaprogram keretében minden je­len­legi és egykori hallgatónk, valamint ok­ta­tó, nem ok­ta­tó mun­ka­tár­sunk jo­go­sult kártyaigénylésre, mely té­rí­tés­men­te­sen igényel­hető.

A Pázmány Kártyatulajdonosok szá­má­ra le­he­tő­ség nyílik a Pázmány Kártya­partnerek által kínált kedvezmények igénybevételére.

Bővebb információ: Pázmány Kártya

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális alap társfinanszírozásával valósul meg.

Szuromi Szabolcs Anzelm: a katolikus egyetem komoly nevet vívott ki magának

Admin | 2011. október 21. | hírek

 

Meg vagyok győződve arról, hogy a katolikus egyetem mind idehaza, mind külföldön komoly nevet vívott ki magának az elmúlt húsz évben, nemcsak a különböző diszciplínák oktatásában, hanem a kutatás minőségében is – mondta a Magyar Kurírnak Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, kánonjogász, aki szeptember óta vezeti az intézményt, kiemelve a Pázmány specialitásait. Emellett beszél a leendő felsőoktatási törvényről, a bolognai rendszerről és egy elindítandó, interdiszciplináris közgazdaságtani képzésről is.

Miként fogadták pap-mivoltát a felsőoktatási szakmai testületekben?

A PPKE rektori tisztét minden hivatali elődöm katolikus papként töltötte be, így ez nem jelentett lényegi változást. A rektori konferencia elnökségi tagjaként továbbra is a felekezeti intézményekre vonatkozó szabályok áttekintése és szakértői véleményezése a fő feladatom.

Milyen feladatokkal szembesült, amikor átvette az egyetem vezetését?

Az egyetem működése természetesen nem volt ismeretlen a számomra, hiszen öt éven át voltam az intézmény rektor-helyettese, valamint egyéb, felsőoktatást érintő szakmai testületek tagja. Ez alatt megfelelő ismereteket szerezhettem a katolikus egyetem egységes működéséről és a továbbiakban megvalósítható tervekről. Ennek alapján remélem, a közeljövőben karaink újabb interdiszciplináris kutatási programokra tudnak összpontosítani, a hagyományos oktatási tevékenységen túl.

Szokták mondani, hogy a Pázmány esetében nem az egyetemnek vannak karai, hanem a karoknak egyeteme, utalván a karok nagyfokú autonómiájára.

Egy átalakuló felsőoktatási környezetben minden intézmény keresi a kitörési pontokat. Ezeket nagyban segíthetik a kari önállóságból fakadó előnyök, de bizonyos munkafolyamatok hatékonyságához elengedhetetlen a megfelelő mértékű centralizáció. A karközi együttműködésre példa a hittudományi karon nemrég megindított katolikus közösségszervezői szak, amelynek tanegységei a bölcsészkar, a hittudományi kar, az informatikai kar és a Vitéz János kar együttműködésében kerülnek oktatásra. Bízom abban, hogy hasonló, és az egész egyetemet felölelő oktatási és kutatási programokban még több lehetőség nyílik a jövőben.

Mekkora az egyetem hallgatói és oktatói létszáma?

7400 fölött van a hallgatók száma, majdnem 650 oktatónk van és hozzávetőlegesen 400 az adminisztrációs munkatársaink száma. Végzett hallgatóink elhelyezkedési lehetőségének a tekintetében is jó a statisztikánk, több, egymástól független felmérés szerint is. 

Milyen új képzéseket terveznek?

Szeretnénk olyan közgazdasági oktatást meghonosítani Magyarországon, amely más társadalomtudományok eredményeit is felöleli, ahogyan ezt a világ jelentősebb katolikus egyetemein is látjuk. Ehhez mindenképpen szeretnénk felhasználni a katolikus egyetemek európai szövetségével ápolt jó nemzetközi kapcsolatainkat. Az informatikai karunk már eddig is élen járt a különböző hazai és nemzetközi kooperációk kiépítésében. Emellett a bölcsészettudományi, a jogi, illetve a hittudományi kar együttműködésében több olyan kutatási alapprogramot kívánunk indítani, amelyek újabb szakokat vagy szakirányokat tesznek lehetővé. Szeretnénk, ha egyes bölcsészképzések a jövőben Budapesten folynának, ezzel is erősítve az egyetem helyzetét. 

Mi tekinthető a Pázmányon folyó képzések közül kiemelkedőnek?

Intézményünk tavaly lefolytatott akkreditációs vizsgálata kiemelte annak a tudományos kutatói tevékenységnek a színvonalát, amelyet a hat doktori iskolánkban folytatunk ( hittudományi – teológiai és kánonjogi programmal –, interdiszciplináris műszaki tudományok, irodalomtudományi, jog- és államtudományi, nyelvtudományi, és történelemtudományi). Ez számunkra azért is öröm, mert ezeken a helyeken olyan fiatalok végeznek alapkutatást, akik a magyar tudományos életet és eredményeit, de egyetemünk oktatói színvonalát is közvetlenül nagyban gazdagíthatják. Mint kánonjogász, nyilván szükséges megemlítenem az alapításának tizenötödik évfordulóját ünneplő Kánonjogi Intézetünket, amely az eltelt másfél évtized alatt kivívta a nemzetközi szakmai közvélemény kimagasló elismerését. Mindemellett, ősi hittudományi karunk könyvtára Magyarország legkiemelkedőbb teológiai szakkönyvtára (hozzávetőlegesen 120 ezer kötettel), melynek állományán belül több egyedülállóan gazdag különgyűjteményt is találunk, amely nagyban hozzájárul a régióban végzett, magas szintű teológiai kutatásokhoz. 

Mit gondol a formálódó felsőoktatási törvényről?

Az új felsőoktatási törvény koncepciójáról, szövegtervezeteiről több szakmai egyeztetés született az elmúlt évben. Pontos képet nyilván csak akkor lehet kialakítani a törvénytervezetről és annak a felsőoktatás teljes rendszerére –beleértve az egyházi fenntartású intézményeket is – gyakorolt hatásáról, ha megszületik a végleges jogszabály.

Mire terjed ki az akkreditációs bizottság kompetenciája a hitéleti képzések tekintetében?

A hitéleti képzés (szak) esetén az állami elismerés során, a hittudományi, illetve a kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma az akkreditációs eljárások során nem vizsgálható. Így az alapkritériumok teljesítése mellett a hitéleti felsőoktatási intézményeket sajátosan kell kezelni. Nyilván ettől eltérő megítélés alá esnek azok az egyházi fenntartású, de nem tisztán hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmények, amelyek világi tudományokat oktató karokkal is rendelkeznek, mint a Károly Gáspár Református Egyetem, vagy a PPKE.

Az új egyházi törvény van valamilyen hatással a felekezeti felsőoktatásra?

Az új lelkiismereti és vallásszabadsági törvény, valamint az új felsőoktatási törvény nem hat közvetlenül egymásra. Az előző a bejegyzett egyházi státus elnyerésének kritériumait, továbbá az állam által elismert, illetve azon belül meghatározott állami támogatásban részesített közösségek jogait és kötelességeit rögzíti; míg az új felsőoktatási törvény, a felsőoktatási intézmények működési kritériumait és minőségi tevékenységének biztosítékait írja le, tiszteletben tartva a felekezeti fenntartásból, vagy éppen a tisztán hitéleti képzésből származó sajátos helyzetet.

Központi téma a bolognai rendszer sikere vagy sikertelensége is a közbeszédben. 

A magyar felsőoktatás, így egyetemünk sem állt át teljesen a bolognai rendszerre. Európában számos példát találunk arra, hogy minden képzést alap-, illetve mesterképzésre bontottak, a jogi és az orvosi oktatásban is. Nálunk élénk viták folytak erről, végül a teológiai, az orvosi és a jogi oktatásban nem alkalmazták ezt a formát. Az utóbbi időben egyre gyakrabban fogalmaznak meg a kétfokozatú pedagógiai képzéssel kapcsolatban megalapozott kritikákat. Ezért vetődött fel a bölcsészet területén is a bolognai rendszerrel való részleges vagy teljes szakítás igénye. Ennek egyik lehetősége, hogy az intézmények maguk dönthetnék el, milyen képzési formát indítanak, és egyúttal biztosíthatnák, hogy a bolognai és az osztatlan képzés átjárható legyen. Ezek a szakmai viták még nem jutottak nyugvópontra, hiszen az új felsőoktatási törvény koncepciója számos esetben módosult az elmúlt év folyamán. Az egyes intézmények akkor tudják majd hosszú távú stratégiájukat elkészíteni – többek között a bolognai rendszerrel kapcsolatban is –, ha megszületik a végleges jogszabály.

Visszatérve a Pázmányra: milyenek az egyetem hazai és külkapcsolatai?

Meg vagyok győződve arról, hogy a katolikus egyetem mind idehaza, mind külföldön komoly nevet vívott ki magának az elmúlt húsz évben, nemcsak a különböző diszciplínák oktatásában, hanem a kutatás minőségében is. Intézményünk egyedüli magyar tagja a nemzetközi kutatóegyetemeket tömörítő együttműködésnek (IRUN), amely jól jellemzi a PPKE nemzetközi elfogadottságát. Ugyanezt mondhatjuk el az európai, illetve a nemzetközi katolikus egyetemek szövetségével kialakított aktív kapcsolatunkról, a nemzetközi diákcserékről, és természetesen azokról a szoros hazai oktatói és kutatói együttműködésekről, amelyeket két évtized alatt kialakítottunk.

Összességében meg van elégedve a Pázmány azzal a hellyel, amit újraalapítása óta kivívott magának?

Az elmúlt húsz év alatt a PPKE működése olyan keretet teremtett, amely megkerülhetetlenné teszi egyetemünket mind az oktatás, mind a kutatás hazai és nemzetközi palettáján; valamint kiemelkedő fontosságú az új egyetemista generáció értékorientált képzésében. Így örömmel tölt el, hogy azt a munkát folytathatom alma materemben, amelyet Gál Ferenc, Erdő Péter és Fodor György neve fémjelzett a katolikus hit és a szellemi dialógus előmozdításában, a Pázmányon keresztül.

Korábbi interjúk:
PPKE BTK: bölcsésznek születni kell
PPKE VJK: akik tanítónak jönnek, azokban van hivatástudat
PPKE ITK: laboratórium egy chipben
PPKE HTK: nem csak a munka miatt tanulunk
PPKE JÁK: egyedülálló műhelyek
Sapientia: szerzetesi sokszínűség 

Szilvay Gergely/Magyar Kurír