A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális alap társfinanszírozásával valósul meg.

Tudnivalók az szja 1%-ának felajánlásáról

PPKE Adminisztrátor | 2011. május 11. | támogatás

1. Ki ajánlhatja fel személyi jövedelemadója 1 %-át?

Az a magánszemély, akinek adófizetési kötelezettsége van, s jövedelemadóját határidőre
maradéktalanul befizeti az NAV-nak (APEH), vagy részletfizetési, vagy fizetési halasztási
engedélye van az NAV-tól (APEH).

2. Mit kell tartalmaznia az adózó nyilatkozatának?

A magánszemély nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának egy százalékáról valamely a
1996. évi CXXVI. törvényben meghatározott szervezet javára. A nyilatkozatnak tartalmaznia
kell a választott szervezet adószámát és tartalmazhatja (de nem kötelező!) a szervezet nevét is.
Csak egy nonprofit szervezetet lehet egyszerre ezen az úton adományhoz juttatni és a befizetett
adó 1%-áról csak teljes egészében lehet rendelkezni. Az egyházakkal és a kiemelt költségvetési
irányzattal kapcsolatosan külön, a befizetett adó további 1%-ának tekintetében lehet nyilatkozni.
Az adófizető azonban összesen két külön-külön nyilatkozatot tehet, egy nonprofit szervezet (vagy
a törvényben nevesített további szervezetek) és egy egyház/kiemelt költségvetési előirányzat
javára (1+1%). A NAV-nak (APEH) megküldött nyilatkozat tartalma adótitoknak minősül,
melyet a NAV  öt évig tárol.

3. Milyen formában kell nyilatkozni?

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról
szóló 1996. évi CXXVI. 5. § (1) bek. alapján a magánszemély számára az alábbi lehetőségek
adottak:

Az adózónak a következő lehetőségei vannak a nyilatkozat tételre:



a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot lezárt, adóazonosító
jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán is eljuttatja a meghatározott
határidőig (május 20.) az adóhatóságnak.

a személyi jövedelemadó bevallásával együtt a nyomtatványgarnitúra részét
képező “perforált” íven nyilatkozik (külön-külön nyilatkozat van a két különböző 1%-
nak), melyet majd az adóhatóság választ le a perforálás mentén, az adózónak nem kell
letépnie és külön borítékba helyeznie!



a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot az adóbevallási
csomagjában helyezi el. A nyilatkozatot lezárt, normál postai borítékba kell helyezni.
A nyilatkozatnak a borítékkal azonos méretű lapon kell lennie, de nem szükséges a
formanyomtatvány. A borítékra rá kell írni az adóazonosító jelét.



munkáltatói adómegállapítás esetén, a munkavállaló az állami adóhatóság által
rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező adattartalmú lapon) megtett rendelkező
nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját
kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatóhoz legkésőbb 10
nappal a határidő (május 20) előtt, tehát május 10-ig. A munkáltató kísérőjegyzéket készít,
amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és
a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem
ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt,
május 20-ig zárt csomagban küldi meg az adóhatóságnak.





a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó borítékot az adóhatósági
adómegállapítás esetén az adózó nyilatkozatához csatolva küldi meg az adóhatóságnak,



illetőleg elektronikus űrlapját (1053 számú űrlap és az ahhoz kapcsolódó 10egysza nevű
rendelkező nyilatkozat) az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó-bevallás
benyújtására előírt határidőig küldi meg az adóhatóságnak. (További információkat talál
az elektronikus adóbevallással kapcsolatban a www.magyarorszag.hu honlapon.)

A törvény szabályozza azt az esetet is, amikor tévedésből a magánszemély kétféle módon
is rendelkezik (pl. a munkáltatói adómegállapítás esetében a magánszemély munkáltatónak
is leadja nyilatkozatát és postán is elküldi). Ez esetben nem az önállóan érkező, hanem azt a
rendelkező nyilatkozatot kell figyelembe venni, amely a bevallással, nyilatkozattal, munkáltatói
adómegállapítással együtt érkezik.

4. Milyen esetekben érvénytelen a nyilatkozat?

A nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike
megállapítható:

(a) a befizetett adóra vonatkozó törvényi előírások nem teljesülnek;

(b) a befizetett adó 1%-áról az adófizető részlegesen rendelkezett;

(c) két beküldött rendelkező nyilatkozat esetén mindkét kedvezményezett ugyanazon
kedvezményezett kategóriába tartozik;

(d) a kedvezményezett a jogosultsági feltételek meglétét a NAV ( felhívását követően nem
igazolja, illetőleg a törvény által előírt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségeit nem teljesíti

(e) ha a rendelkező nyilatkozat vagy a boríték, illetőleg annak továbbításának a törvényben
meghatározott egyéb formai feltételei nem teljesülnek.

(Például:

Hibásan kitöltött nyilatkozat pl.: rossz adószám, vagy a szervezet neve pontatlanul lett
megadva.



A rendelkező nyilatkozat nem tartalmaz adószámot, illetőleg technikai számot, vagy az
téves, illetőleg olvashatatlan.



A nyilatkozatot tartalmazó borítékon hiányzik kötelezően megadandó adóazonosító, vagy
nincs a boríték a ragasztáson átnyúlóan aláírva (munkáltatói adómegállapítás esetén).)



(f) amennyiben a magánszemély úgy választotta az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő
adómegállapítását, hogy arra a jogszabály szerint nem lett volna lehetősége, akkor, ha a
törvényben meghatározott határidőig pótlólagosan benyújtotta adóbevallását (önadózás), akkor az
ezzel együtt érkezett rendelkező nyilatkozatot kell érvényesnek tekinteni.

5. Mit tesz a NAV (APEH) az adózó nyilatkozatának kézhezvétele után?

A NAV a borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot, illetve a rendelkező
nyilatkozatnak az adózó nevét és adóazonosító jelét − ennek hiányában adószámát − tartalmazó
perforált részét kódjellel látja el, és azokat egymástól elkülönítve dolgozza fel, ellenőrzi, illetve
őrzi. A rendelkező nyilatkozatok alapján 2011. szeptember 1-ig felhívja az érintett szervezeteket
a kedvezményezetti jogosultságot megteremtő nyilatkozatok, illetve egyéb törvényi feltételek
30 napon belüli teljesítésére. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 66-67. §-ának előírásai irányadóak,
azaz a határidő elmulasztása automatikusan nem eredményez jogvesztést, hanem igazolási
kérelemmel és a hiányok egyidejű pótlásával a késedelem kimenthető. Abban az esetben, ha a
kedvezményezett szervezet a jogosultságát sikertelenül igazolja vagy a nyilatkozattételi és egyéb
kötelezettségeit nem teljesíti, erről a NAV határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére
az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt (vagy ennek hiányában a
kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság) megváltoztathatja egy nemperes eljárás keretében
15 napon belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén.

Érvényes rendelkező nyilatkozat esetén a NAV (APEH) a kedvezményezett szervezet által
benyújtott nyilatkozatok benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb 2011. december
15-ig köteles átutalni a felajánlott 1%-ot a címzettnek. Ha a NAV (APEH) 2011. december
15-ig a rendelkező magánszemélyt a NAV érdekkörébe tartozó érvénytelenségről nem értesíti
és az általa megjelölt kedvezményezett szervezet az NAV (APEH) internetes holnapján
közzétett tájékoztatóban szerepel, akkor a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni. Ha a rendelkező
nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezettel kapcsolatos körülmény miatt érvénytelennek
minősül, akkor a NAV (APEH) az adózót az indok megjelölése és határozat elfogadása nélkül, az
elutasítást követő 30 napon belül értesíti.

Forrás: http://nonprofit.hu/?q=content/%C3%BAtmutat%C3%B3-
ad%C3%B3fizet%C5%91k-r%C3%A9sz%C3%A9re-%E2%80%93-szja-1-
felaj%C3%A1nl%C3%A1s